Koszovó levett a lábunkról, és ebben kitüntetett szerepe van a barátainknak is, akik meleg fogadtatásban részesítettek, és megismertették velünk Prizrent és Koszovót. Koszovóról minden hasznos tudnivalót itt olvashatsz el, ebben a cikkben Prizrené a főszerep.
Prizren egy elbűvölő, élettel teli város, Koszovó második legnépesebb települése, egyben kulturális szíve. A sokszínűség itt a legszembetűnőbb: albánok, bosnyákok, törökök, romák lakják. Régen szerbek és zsidók is, előbbiek inkább Koszovó északi részeire települtek át. És külön érdekesség, hogy itt élnek legnyugatabbra őshonos törökök.
Történelmileg Prizren volt Koszovó fővárosa, és hajszálon múlott, hogy végül Pristina nyerte el ezt a szerepet. Ha Koszovóban jársz, akkor ne hagyd ki ezt a várost, elfogult vagyok, de kulturálisan egy sima látogatónak többet tud adni, mint Pristina.
Hogyan látogasd meg Prizrent?
A belvárosban minden sétatávolságra van, szűk és néhol igencsak meredek kis utcákon lehet elérni a látnivalókat. Az autót érdemes a belváros közelében letenni, egy fizetős parkolóban, ingyenes lehetőséget nem találtunk. A parkolás egyszerű: a főtérhez közel is van több belső udvar, körbe kerített telek, ahol parkolóőr vigyáz az autókra és szedi be a parkolás díját. A tarifa egységesen 1 euró/óra, kis cetlire írják rá az érkezés percre pontos időpontját, mi erről fotót is készítettünk, de a végén nem is akartak lehúzni.
Mit érdemes megnézni Prizrenben?
Kőhíd (Stone Bridge) és a Shadervani
A Kőhíd lesz a kiindulási pont, mivel a legkönnyebben ez fog majd szemet szúrni. A híd környékén sétálóövezetek vannak, a Bistrica partján kávézók teraszain lehet ebédelni vagy kávézni. A Shadervani, vagyis a híd környéki városközpont az a csomópont, ahová a helyiek enni, inni és mulatni járnak.
Sinan Pasha Mosque (látogatható mecset)
Az egyik leggyönyörűbb belső díszítésű mecset, ahol valaha jártam! Belépni lábbeli nélkül lehet, tiszteletet megadva, zárt ruházatban. Prizren legnagyobb mecsete központi helyen, a főtér mellett található. Az épület 1615-re készült el, de virágmintás és Korán idézetes belső díszítése csak a 19. században. A bejárattal szembeni falra festve a Hagia Szophia képét lehet látni.
Crkva Svetog Nikole – Tutićeva Crkva
Azon kevés szerb-ortodox templomok egyike, ahová be lehet menni! A parányi templom 1331-32-ben épült, belsejét freskók díszítették, amelynek maradványait most is lehet látni. Érdekessége az ikonok ábrázolásai a falakon, az ortodox vállasra nem jellemző a szobrok állítása, vallásértelmezésük szerint a bálványoknak nincs helye a templomokban, így maradnak a festmények, akárcsak a máramarosi fatemplomokban, amelyekről ide kattintva olvashatsz.
Az udvarát kis kapu köti össze a szomszédos portával, helyi barátunk elmesélte, hogy régen Prizren kis kapuit használva bárhonnan haza lehetett jutni, anélkül, hogy az utcára kellett volna lépni. Ma már néha bezárják ezeket az udvarokat összekötő kapukat.
Katolikus templom: Catholic Cathedral of Our Lady of Perpetual Succour, udvarán Hunyadi János szoborral
A kis ortodox templomtól 5 percnyire található a hatalmas katolikus templom, amely sajnos gyakran zárva van, így belülről mi sem tudtuk megnézni. Udvarán Hunyadi János szobra áll. Mit keres Hunyadi János szobra Koszovóban? Ha a második rigómezei csatát említem, akkor már derengeni kezd valami, igaz? Először 1389-ben, aztán 1448-ban győztek itt a törökök. A második csatában Hunyadi seregét verték meg, ennek állítottak emléket Prizrenben is, a katolikus templom udvarán.
Црква Свети Врачи Козма и Дамјан
Régen szerb-ortodox templom állt itt, a környékén szerbek lakta házzal, jelenleg a régi kapu maradt meg belőle. Az etnikai konfliktus nyomait néhol látni lehet, ennek esett áldozatául ez a templom és a közeli UNESCO Világörökségi helyszín is, a Our Lady of Ljevis, amely bár még áll, jelenleg nem látogatható.
Prizreni erőd
A templomokat magunk mögött hagyva, meredek úton közelíthetjük meg a Prizreni erődöt. Fentről az egész várost és a környező hegyeket is belátni, az erődkomplexum legrégebbi részei a 6. századból származnak, a 11. században viszont bővítették.
Érdekessége a most is megtekinthető ágyú! Régen, mikor még az imára hívás hangját nem erősítette fel a technika és a hangszóró, nem mindenhonnan lehetett hallani a müezzin énekét, így főleg Ramazan/Ramadan idején arra használták az ágyút, hogy azzal jelezzék, eljött az iftar ideje, vagyis, hogy megtörhetik a böjtöt.
Érdemes naplementére jönni fel, olyankor a legszebb a kilátás. A belépés ingyenes.
Blue House (Kék ház)
Az erődtől lefele, egy másik útvonalat választva a prizreni Kék ház előtt sétálhatunk el. Ezek a szűk utcák őrzik legjobban Prizren autentikus arcát. Tornácos házaik alatt elegendő hely maradt az itt közlekedő szekereknek.
Albanian League of Prizren, (látogatható kiállítással)
Prizren a 19. században az albán nemzeti mozgalom központjává vált. Itt alapították meg 1878-ban az Albán Ligát. Céljuk egy független Albánia megteremtése volt. Ekkor még Otto von Bismarck is úgy nyilatkozott, hogy „Egyetlen albánt sem ismer”, annyira nem volt napirenden a kérdés.
Végül 1880. augusztus 15-én a Liga vezetői Prizrenben kikiáltották Albánia függetlenségét, ebből természetesen nem lett semmi, hiszen az akkori albánok lakta területek több országhoz tartoztak, legvéresebb csapást végül az oszmán birodalomtól kapták, aki az elején még támogatta is őket. Annyit viszont elértek, hogy elindították Albániát az államiság útján.
Ez a ház most is áll, benne kiállítás vezet végig az albán önállósodási úton.
Remélem sikerült minden aspektusát lefedni a kérdéskörnek, ha benned mégis felmerült bármilyen Prizrennel kapcsolatos kérdés, akkor elérsz az alábbi felületeken:
Facebook oldal: Travelaroundfb
Facebook csoport: Travelaround
Youtube: Travelaround.hu
Instagram: travelaround.hu
Hírlevél: Feliratkozás