Az egyiptomi épített örökség bakancslistás élmény rengeteg utazónak. A világ legnagyobb szabadtéri múzeuma pedig tárt karokkal várja a látogatókat, de indulás előtt nem árt felkészülni, Egyiptom tesztelni fogja az éberséged! Ez a gyorstalpaló rövid bemutatása az ország szociokulturális helyzetének, illetve hasznos információt nyújt mindazoknak, akik ide utaznának.
Az országról
Egyiptomot 100 millióan lakják, többnyire a Nílus mentén, olyan hatalmas városokkal, mint például Kairó, amely csak egyedül 20 millió ember otthona. Írásos bizonyítékok alapján egységes formáját i. e. 2955-re datálják, amikor az aranyra szomjazó fáraók meghódították az aranytartalékban gazdag núbiai régió alsó részét, amely ekkor Núbiai Királyság néven volt ismert.

A fáraók után rómaiak, perzsák és arabok is uralmuk alatt tartották a területet, vagy annak egy részét, de a helyi kopt keresztények is államalkotó tényezők voltak hosszú évszázadokon át. A színes kavalkád lenyomatait őrzik ma is a városok, települések épített öröksége, amelyet lépten-nyomon látni lehet Egyiptom területén.
Újkori függetlenségét 1922-től számítják, az egykori brit gyarmat konfliktusoktól túlfűtött történelmében autoriter vezetők, fegyveres konfliktusok, és puccsok váltogatták egymást. A 2011-es Nílusi forradalom óta el-Sisi tölti a második mandátumát, uralma nem tüntetések nélküli, de a gazdasági fejlődést is igazolják a számok.
Egyiptomba megérkezve a szegénység és a szemét szembeötlő. Ezt a kettőt még a rózsaszín ködben utazó, all-inclusive vendégek is látni fogják. Viszont a közbiztonság azokban a városokban, ahol a turisták nagy része megfordul kifejezetten jó. Kellő türelemmel, és nyitottsággal a hullámvasút kellemes élményeket is tartogat!

Turizmus
A népesség közel 30%-a mezőgazdaságban dolgozik, hatalmas kincs a saját föld! Az 1950-es és az 1980-as évek földreformjai köszönhetően sokan jutottak hozzá pár feddan-nyi termőföldhöz, amelyet saját maguknak kell megművelni! A feddan mértékegységet ebben a kiterjedtebb régióban használják, egy feddan kb akkora, amekkora megművelhető egy ökörrel!
Az egyiptomi gazdaság egyik hajtóereje a turizmus, amely egyrészt munkahelyeket teremt, másrészt külföldi valutát hoz az országba, amely segíti a gazdaságot. A potenciál ellenére sem tud mindenki hasznot hajtani a turisták tömegeiből, a teljes lakosság közel 30%-a szegénységi küszöb alatt, vagy annak közelében van. Enne a mutatónak a legnagyobb érdekessége, hogy éppen a legnehezebb években 2019-2020-ban csökkent le 32%-ról. A turizmus mellett nagyban hozzájárul a GDP-hez a kőolaj- és származékai, az aranykereskedelem, és más érdekességek.
Mivel a turizmus kiemelt jelentőségű terület, ezért speciális rendőri egység látja el az őrzési funkciót: Egyiptomi Idegenforgalmi és Régészeti Rendőrség a neve (Tourism and Antiquities Police)! Fehér uniformisban, éles fegyverekkel állnak őrt a turisták által frekventált területeken, vonatállomásoktól kezdve, történelmi emlékhelyekig, mindenhol.
Tapasztalataink alapján a fehér ruhás rendőrökben meg lehet bízni. Nekünk segítettek jegyet váltani a vonatra, útba is igazítanak, és őket kell hívni, ha bármilyen bajba keverednél az utcán. Ők nem a baksisért segítenek, hanem valóban azért, mert ez a munkájuk, bár ez nem mindig lesz egyértelmű.

Öltözködés
Férfiaknak könnyű dolga van, térden alul érő nadrággal és rövid ujjúval bárhová mehetnek. Ez alól kivételt jelentenek a mecsetek, ahol a bejárat közelében kaftán, vagy gallibaya van pluszban elhelyezve, amit felvehetnek a látogatás idejére. A tűző nap miatt pedig ajánlott a fejfedő!
Nőknél szigorúbb feltételeket kell teljesíteni, azoknak, akik a szállodák területét elhagynák. Alapszabály a váll, és a dekoltázs eltakarása, illetve minél hosszabb a nadrág, vagy a szoknya, annál jobb. Érdemes lenge, alakot eltakaró öltözetet választani, ez a meleg miatt is jó szolgálatot tesz. A sál itt is a legjobb barátod lesz, megvéd a naptól, jól jön a szakrális helyeknél, illetve a kíváncsiskodó tekintetektől is elrejt.
A rövid ujjú póló, néhol sállal kombinálva, elég lesz, akárcsak a lábszárközépig érő szoknya, vagy palazzo stílusú nadrág.
Nőként Egyiptomban
Séta közben sok kíváncsiskodó tekintet fog érni, minél decensebb az öltözék, annál kisebb a valószínűsége a szóbeli inzultusnak. A bámészkodókat én nem vettem észre, mivel nem is figyeltem, Útitársnak viszont feltűnt.
Több blogger nő is panaszkodott arra, hogy akarata ellenére fotózták, velünk ez nem fodult elő. Nálunk az volt a jellemző, hogy úton-útfélen fotózkodni akartak velünk, de mindig engedélyt kértek rá! Ha nők, lányok, gyerekek voltak, akkor mindketten oda álltunk egy képre, ha fiúk, férfiak szerettek volna képet, akkor csak az Útitárs pózolt.
A helyiek közé keveredve, Útitárs gyarkan kapott miattam bókokat az utcán, csak úgy röpködtek a “lucky man” bekiabálások. Közvetlenül hozzám ritkán szóltak, akkor viszont a “habibi” becézést használták, ami, ha jól tudom, egy gyengédebb módja a megszólításnak, nők és gyerekek esetében alkalmazandó. Egyszer fordult elő cuppogtatás, serdülő korú fiúk részéről, ez a pejoratív hívogatása a nőknek.
Egyre délebbre utazva a helyi nők viselete is változni fog, szemlátomást szigorúbbak a szabályok a nagyvárosokat magunk mögött hagyva. Míg Kairóban, Alexandriában lehet fedetlen hajú nőket látni az utcán, úgy Luxor környékén már az is kivételesnek számít, ha egy nőn csak hidzsáb van, mivel a nagy többség nikábban vagy burkában jár.

A láthatatlan nők
Egyiptomban nőként láthatatlan leszel a férfi útitársad oldalán. Ennél beszédesebben leírni sem tudom az érzést, amivel Kairóban szembesültem először. A helyiek közvetlenek, könnyen szóba lehet velük elegyedni, de a kérdéseket mindig a férfiaknak teszik fel, esetünkben az Útitársnak, felé fordulva, csak rá nézve. És hiába érkezett a válasz tőlem, úgysem fordultak felém, legtöbb esetben egyszerűen elhalt a beszélgetés szála, kérdeztek valami újat, újra az Útitárstól.
Néha ez frusztráló volt, hiszen az összes alkudozást az Útitársnak kellett lebonyolítani, vásárlásnál néha ha nem ismételte meg, amit én mondtam, akkor az olyan volt, mintha nem is lett volna kimondva. Viszont nyomulós árusoknál néha az én mérgesebb hangom jobban hatott, mivel arra már nem szóltak vissza.

Kulturális különbségek
Az előző bekezdés bevezetője ennek a kérdéskörnek. A tisztelet jele is, hogy nem beszélnek, vagy nem néznek a szemébe valaki más női párjának. Ezt nőként megélni, más kulturális háttérrel, kihívást jelent, de rövid ideig valószínű nem fog őrületbe kergetni miatta a frusztráció.
Itt minden alku tárgya! Csak a nagyobb bevásárló üzletekben vannak feltüntetve az árak, mindenhol máshol bemondás alapján lehet megtudni, hogy neked, turistának mennyiért adják. Érdemes az első napokban vásárolni egy nagyobb üzletben, megjegyezve az árakat (víz, péksütemény, gyümölcs), jó kiindulási pont lesz a kinti forgatagban.
Kőbe vésett szabály legyen ez számodra is: az árat minden esetben előre meg kell kérdezni, ha nem, a végén meglepetés ér majd! Kairóban és Alexandriában segít az Uber, itt legalább nem kell alkudozni, de a többi városban ez is fejtörést fog okozni.
Általános hozzáállás részünkről, hogy a turisták által kevésbé frekventált helyeken költjük el a pénzünket, hogy minél többen profitáljanak a turizmusból, ne csak azok, akik a látványosságok közelében vannak. Sajnos ez Egyiptomban nem jó ötlet, mivel azokban a kávézókban, éttermekben, ahol általában nem járnak turisták, ott 5-6x magasabb árért kínálják a portékát, illetve általában nem látnak jó szívvel.
Alkudozás jó stratégia, hogy el kell sétálni, mintha nem tartanál igényt többé a portékára, vagy az adott szolgáltatásra. Ilyenkor utánad kiabálják a “kedvezményes” árat, amely még így is magasabb a reális árnál, de lényegesen olcsóbb lesz.
Éttermekben, ha nem kérdezel előre árat, akkor a végső számlánál meglepetés érhet. Második nap vacsorára ettünk 1-1 falafelt egyiptomi kenyérben, 200 EGP lett a végösszeg, ami 4000 forint. Átlagosan a shaorma, vagy a falafel (szendvics, és tál formájában), két személyre, kólával és borravalóval, Alexandriától, Kairón át Luxorig, 45-90 EGP volt. A legdrágább vacsoránk 100 EGP volt: Molokhia, Baba Ganoush, Tahini, egyiptomi kenyér, tea. A legolcsóbb 45-50 EGP de itt csak egy falafeles szendvics és egy shaorma szendvics volt az árban.
Szervezett túrák
Egyes helyekre nagyon nehéz saját szervezésben eljutni, ilyen esetekre lehet megoldás a fogadott taxi, vagy a szálláson felajánlott túravezető. Egy sima Uber útból is kerekedhet olyan beszélgetés, amely után a sofőr autójával végig visz a főbb nevezetességek között. Ebben az esetben is fontos előre leszögezni az árat, a borravalót, a túra hosszát, és az útitervet!
Konkrét javaslatokat, túravezetőket és sofőröket, akiket mi is szerettünk, illetve akik szolgáltatásait igénybe vettük, a látványosságokról szóló cikkekben találod!


Közlekedés
Hosszabb távokat vonattal, busszal, és repülővel lehet megtenni. Utóbbi a legköltségesebb, de a leggyorsabb módja a Kairó-Luxor táv megtételének. A vonat és a busz viszont nagyon jó áron elérhető, de bele kell kalkulálni a késéseket!
Busszal a nagyobb városokat lehet megközelíteni, a hivatalos oldala a https://go-bus.com/. Főszezonban, normál körülmények között, érdemes előre megvásárolni a jegyeket, mivel ezek gyakran hetekkel az indulás napja előtt elkelnek. Busszal lehet eljutni a Fehér sivataghoz legközelebb eső utolsó oázishoz is a Baharijja-oázisba. A döntés előtt érdemes szem előtt tartani, hogy az egyiptomi közlekedési kultúra sajnos sok halálos áldozattal járó közúti balesethez vezet. A WHO adatai szerint itt az egyik legmagasabb a közúti balesetek aránya világszerte, évente több mint 12 000 halálos áldozattal.
A vonat a busz alternatívája, némileg biztonságosabb, de halálos kimenetelű vonat balesetek is történnek, az elavult hálózat, és emberi mulasztás eredményeként. Előnye, hogy kényelmes, tágas lábterű ülések várnak az első osztályon, hosszabb útvonalakon járnak kis büfékocsikkal, amelyekről vizet és élelmiszert is lehet vásárolni. Hátránya, hogy hamar elfogynak az első osztályra szóló jegyek, illetve nagy különbségek vannak hasonló kategóriájú vonatok között is, és néha az első osztály is tud leírhatatlanul piszkos lenni. Emellett egy állandó 2 órás késéssel kell számolni, amely busz esetében átlagosan csak 30-1 óra.
Jegyeket előre érdemes megvásárolni, akár online is, a következő hivatalos oldalról: https://enr.gov.eg/ticketing/public/smartSearch.jsf


Szállások
Az árak viszonylag alacsonyak, ezért érdemes 4-5 csillagos szállást foglalni. Egyedül ebben a kategóriában lesz garantált a tisztaság, az, hogy időben el lehet foglalni a szobát, és egyáltalán hogy megtalálod a szállást. Szállások keresésénél jó kiindulási pont a Booking hozzászólások, mivel a képek nagyon csalókák tudnak lenni. Érdemes arra is figyelni, hogy legyen légkondi, és saját fürdőszoba.
Ha nem maradnál le hasonló tartalmakról, csatlakozz hozzánk:
Facebook oldal: Travelaroundfb
Facebook csoport: Travelaround
Youtube: Travelaround.hu
Instagram: travelaround.hu
Hírlevél: Feliratkozás
Pingback: Kappadókia gyorstalpaló: Mit érdemes tudni, ha Kappadókiába utazol? - Travel around
Pingback: Egyesült Arab Emírségek: Mit érdemes tudni, mielőtt az Emírségekbe utazol? - Travel around
Pingback: Jordánia gyorstalpaló: Mit érdemes tudni, mielőtt Jordániába utazol? - Travel around
Pingback: Omán le fog venni a lábadról, de mit érdemes utazás előtt tudni? - Travel around