Egyiptomi látnivalók: Kairó Kopt keresztény szigete a muzulmán világban
Keresztények Egyiptomban? Méghozzá nem is kevesen! Bár a kopt keresztény kisebbség száma csak 6-10 százaléka a teljes lakosságnak, így is Magyarország lakosságával vetekedő szám lesz a végeredmény, ami elképesztő! A kopt kereszténység nyomait nemcsak Kairóban és Alexandriában láthatjuk, hanem délebbre utazva is, gyakran felbukkannak majd jelképeik templomok falán, épületek tetején.
A fővárost legtöbben tematikák szerint szétválasztva látogatják meg, és nem véletlenül! Érdemes egy-egy negyedet külön felfedezni, időt és kilométereket is spórolhatunk vele.
Az iszlám negyedhez hasonlóan a kopt-negyedet is legjobb délelőttre időzíteni, legtöbb látnivalója reggel 9 órakor nyit, és 16.00 órakor zár! Fél nap alatt kényelmesen bejárható, ha csak a főbb nevezetességeket akarod meglátogatni.
Az iszlám-negyed forgatagához képest itt a szemlélődő a hétköznapok rohanását láthatja. Kairó egy rohamosan fejlődő és bővülő város, ennek nyomait lehet látni ebben a negyedben. Ha helyre van szükség az utaknak, akkor egyszerűen elbontják az emeletes paneltömbök egy részét! Igen, jól olvastad! Nem a teljes épületet rombolják le, hanem csak azt a lépcsőházat, ami útban van.
Ennek eredményeként a szélesebb utak mentén a falak külső részén még látni lehet a régi szoba-, fürdő-, konyhabelsőket, a színes falak szerint meg lehet állapítani mekkora volt az a régi szoba, a fürdők csempéi még mindig a falakon. Szürreális látvány!
A kopt keresztényekről
A kisebbségek helyzete sehol sem egyszerű a világban, még Európában sem, ahol például több államközi, vagy szupranacionális intézmény és megállapodás szabályozza a kisebbségek helyzetét, kapcsolatát a többséggel. Nincs ez másként Egyiptomban sem, ahol akár végzetes kimenetelű atrocitások is előfordulnak a többségi és a kisebbségi vallási közösségek között.
A konfliktus közel sem új keletű! Egyiptom 1936-ban vált függetlenné, az államalapítás folyamatában pedig első lépés az államalkotó tényezők meghatározása, a kopt közösség ekkor egyenlőséget kért a többségi közösséghez mérten. Ezzel párhuzamosan az ellenállás is nőtt velük szemben.
A helyzet érdekessége, hogy maga a Korán rendezi a “dzimmí“-k “dimmi“-k státuszát. A “dzimmí” vagy “dimmi” olyan idegen közösség, amely a Koránban említve van, és egy olyan területen él, amely felett a joghatóságot, vagyis az uralmat a muzulmán közösség gyakorolja. Esetünkben a kopt keresztények a Könyvben említve vannak, mint a fáraók népének leszármazottjai, és Egyiptom területén élnek.
A megállapodás értelmében a muszlim fennhatóságú területen élő, egyistenhívő nem muszlimok kisebb megszorításokkal megtarthatták szokásaikat, muszlim részről pártfogás és védelem alá kerültek javaikkal egyetemben (ahl al-dimmí). Cserében adófizetésre kötelezték őket (dzsizjá), és az általuk birtokolt földterületekért is fizetniük kellett bizonyos „hozzájárulást” (kharadzs).
Kéri Katalin: KISLEXIKON A KÖZÉPKORI MUSZLIM CIVILIZÁCIÓ TANULMÁNYOZÁSÁHOZ
Értelmezés kérdése, hogy a dimmi másodrendű polgára, vagy sem az államnak, és természetesen minél szélsőségesebb az értelmezés, annál alacsonyabb a dimmi társadalmi megbecsülése. Ez utóbbi pedig a konfliktusok bölcsője lehet, ha az eszme talál egy olyan réteget, amely a radikálisabb iszlám felé fordulást hirdeti, és a kalifátus megalapítását sürgeti. Ezt a réteget képviseli a Muszlim Testvériség.
Az 1930-as években erősödött meg szignifikánsan az Muszlim Testvériség, amely egy békés, vallási és oktatási programokat lebonyolító szervezetből lassan politikai, ellenzéki aktivista csoporttá alakult. A következő években már több atrocitás, erőszakos tüntetések, és politikai merényletek is kötődnek a szervezet nevéhez.
A kopt keresztény közösség pedig kiszemelt ellenfelük.
A tudósítások lincselések, kényszerházasságok, diszkrimináció és templomok elleni támadások képét vázolják. Bár maga a közösség nem szenved gazdasági értelemben hiányt, jórészt kereskedelemmel foglalkoznak, az élet többi területén diszkriminációval néznek szembe: egyetemi felvétel, házasság, munkavállalás, mindet megnehezíti. Bár kinézet alapján lehetetlen megkülönböztetni a kisebbséget a többségtől, a személyi iratok tartalmazzák a vallás megjelölését, illetve név alapján könnyű megállapítani a felekezeti hovatartozást.
A mindennapok
Érdekes kettősség jellemzi az országvezetést, Abdel-Fattah El-Sisi elnök uralma nem ellentmondásoktól mentes, emberi jogi szervezetek jelentései a politikai ellenfelek elnyomásáról, keménykezűségről számolnak be. Ezzel egyidejűleg a katonai karriert maga mögött hagyó elnök reformokat is vezetett be, illetve hatalmas beruházásokat indított el (mint például az új főváros megépítése Kairó mellett, tisztán az állami apparátus épületeit tartalmazó kerületekkel). Egyes intézkedések kedvezően érintik a kopt közösséget is.
Szimbolikus engedményként értékelhető az a könnyítés, hogy a vallási épületeken elvégzendő bármely kijavítási munkálatot a továbbiakban nem állami szinten kell engedélyeztetni, hanem a kormányzóság szintjén. A döntéshozó mindkét esetben ugyanúgy a többséghez fog tartozni, mivel a koptok nem töltenek be állami tisztséget magasabb szinten.
Illetve a legújabb társadalmi vita Abdel-Fattah El-Sisi elnök kezdeményezése miatt alakult ki, amelyet már évek óta sugall, és arra irányulna, hogy a felekezeti hovatartozás megjelölést eltávolítsák a személyi igazolványokból!
Ebből az utazók annyit érzékelhetnek, hogy a kopt keresztény vallási épületek látogatásakor különösen nagy figyelmet kap majd. Elég csak megközelíteni egy kereszttel ellátott épületet, már azonnal kérdésekkel fogad annak őre. Természetesen jó szándékkal, és be is invitálják a nézelődőt.
Ha tetszett, akkor érdemes elolvasni a további hasonló tematikát feldolgozó cikkeket is:
Reformok és tradíciók ölelésében: a marokkói nők helyzete
Az utolsó kenyai vándorló törzsek: Mennyit ér egy adag színes ceruza?
Ha nem maradnál le hasonló tartalmakról, csatlakozz hozzánk:
Facebook oldal: Travelaroundfb
Facebook csoport: Travelaround
Youtube: Travelaround.hu
Instagram: travelaround.hu
Hírlevél: Feliratkozás
Forrás:
- http://www.mar.umd.edu/assessment.asp?groupId=65101
- https://www.bbc.com/news/world-middle-east-45457935
- https://www.britannica.com/topic/Muslim-Brotherhood
- https://www.britannica.com/biography/Abdel-Fattah-al-Sisi
- https://english.alarabiya.net/features/2018/12/23/Will-removal-of-religious-identity-from-ID-cards-stop-discrimination-in-Egypt-
- https://mbinenglish.wordpress.com/2013/08/16/fjp-helwan-facebook-page-on-church-attacks/
- https://www.washingtoninstitute.org/policy-analysis/copts-and-their-political-implications-egypt
- Borítókép Mustafa Yasser Unsplash
- Kép Rafik Wahba Unsplash
- https://www.thedailybeast.com/the-muslim-brotherhoods-war-on-coptic-christians
- https://web.archive.org/web/20180712081341/http://kerikata.hu/publikaciok/text/islam01/16-islam.htm
