Magyarország mai határain belül is találunk gyönyörű kazettás mennyezetű templomokat, Csengersimától Szentgyörgyvölgyig. Szépségében, stílusában és autentikusságában ezek megegyeznek erdélyi társaikkal, amelyekről az Erdélyi templomok sorozatban olvashatsz.

Magyarországi kazettás mennyezetű templomok

A mai Magyarország területén is számtalan, nagyon jó állapotban megmaradt kazettás templomot találni, különböző felekezetek gondozásában. Legkiemelkedőbbek: Csengersima, Kóros, Patapoklosi, Gyügye, Noszvaj, Rudabánya, Zsurk. Bármelyiket érdemes útba ejteni, mert amellett, hogy lényegi elemeikben hasonlóak, képalkotásban, stilisztikában hatalmas különbségeket fedezhetünk fel. A díszítés széles skálán mozog a növényi motívumoktól kezdve, az állatokon át, a csillagképekig hihetetlenül változatos, legtöbb esetben igencsak szép állapotú képsorokat szemlélhetünk meg.

Szentgyörgyvölgyi kazettás mennyezetű református templom

Magyarország legnyugatibb ilyen jellegű temploma, és egyben a legújabb is. Míg Erdélyben a Tordai országgyűlés hozta meg a bevett vallások számára a szabadságot, Magyarország egyes területein II. József német-római császár, magyar és cseh király türelmi rendelete gyakorolt ugyanilyen hatást 1781. október 25-én.

A felvilágosult abszolutizmus ezzel megvetette lábát, de kérdés volt, hogy meddig, így az építkezéssel igencsak sietni kellett, nehogy közben visszavonják a rendeletet.

Különös feltételei voltak ennek az ingyen adott szabadságnak, például csak 100 protestáns család után lehetett gyülekezetet fenntartani, vagy templomot építeni. A templomnak nem lehetett tornya és harangja, illetve közvetlenül az útról nyíló bejárata sem, a hívek pedig maguk kellett finanszírozzák az építkezést. Viszont ez sem szabott gátat azoknak, akik kellően elszántak voltak.

 A rendelet mélyebbre ható rendelkezései közé tartozott, hogy megszűnt a felekezethez való tartozás szerinti diszkrimináció a hivatali pályán, a vallás örökölhetővé vált anyai ágon, vegyes családokban is, illetve a zsidók helyzetére is hatással volt.

Visszatérve a templomhoz, az 1762-es tapogatott falú imaház helyett végül 1787-ben épült meg a téglatemplom. A tornyot utólag, 1792-ben építethették meg, addig haranglábon állt a templom mellett. Ma már hagymakupolás torony díszíti.

Belső díszítés

A reformáció puritánságát nem mindenki így képzeli el, pedig valójában csak egyetlen elem lóg ki a sorból: a szószék. Nem is akármilyen, hanem koronás. Mivel maga a szó kissé átértékelődik a világesemények fényében, térjünk vissza azokba az időkbe, amikor még díszes elemként tekintettünk a szó értelmére: a szószék megszokott elem, akárcsak a díszítő korona, de egy korábbi irányzat jellegzetessége. A gyönyörűen kifaragott apró díszítő elemek kissé kilógnak az összképből. Másik meghatározó elem, ami miatt a puritánság háttérbe szorul az élénk kékség.

Történetmesélés

A kazetták stílusából érzékelhető, hogy azok megmaradnak a díszítő elemek szintjén és a történetmesélés hiányzik. Ez a jelenség korántsem szokatlan! A reformáció elején, amikor a kazettás kialakítás utat tört, a mesteremberek még értették annak lényegét, és a kazettákat arra használták, amire való: vizuális történetmesélésre.

Lényegük azonban három kulcsban rejlett:

Ezek díszítő elemei visszanyúltak a honfoglalás kori motívumokhoz, mint a megújulás szimbólumaihoz. Mivel a reformáció azt hirdette, hogy bár a gyökér megegyezik, a katolicizmus a fejlődése során valahol letért az útról és ahhoz, hogy visszataláljunk az eredeti értékekhez, vissza kell nyúlni a régmúltba. A régmúlt a magyar hagyományban a honfoglalás, amikor még a közös érték és cél jól látható és érthető volt mindenki számára. Mellette idézetek is gyakran megjelentek, amelyeken a hívek elgondolkodhattak.

• a kazetták azért kerültek a mennyezetre, mert metaforikus jelentést hordoztak: a reformációban a hívő Istennel közvetlenül kommunikált, vagyis a felfelé irányuló kommunikáció jellemezte, ezért nekik „felfelé” kellett tekinteni üzenetekért
• a kazetták üzenete sosem ismétlődött teljesen, vagyis nem találunk két teljesen megegyező kazettát
• illetve a kazetták elhelyezkedése követi a napsugarak vetülésének ívét, így az év bizonyos pontjaiban, a napjárás szerint, az üzeneteknek simulniuk kellett magához az istentisztelet üzenetéhez is (feltámadás, böjt, betakarítás, stb.).

A korai művészek technikáját lassan más mesterek is eltanulták, de akadtak olyanok, akik a mélyebb értelmét nem látták, így fordulhat elő a másolás, ismétlés, vagy a tartalom teljes mellőzése.

A Szentgyörgyvölgyi templom mennyezet 88 kazettájának díszítésében egy központi elemet találunk, amelyet a körkörös koszorú szalagjának tanúsága szerint Patkó András festett, 1829-ben. A hivatalos értelmezés szerint a „bárányfelhők” az eget szimbolizálják.

Az idézetek a karzatokon lévő 20 kazettára kerültek, vagyis a mennyezetről le a hívek közé, ami a katolicizmusban megszokott oldalirányú kommunikáció gyakorlat. Ezek sajnos már nem látszanak.

„E hely ne egyéb, hanem Istennek háza, és a Mennynek kapuja.”

(I. Mózes 28,17).

Gyönyörű emléke ez a magyar történelemnek, amely segítségével nyomon követhetjük a vallásszabadság kialakulásának rögös útját, a díszítés pedig összevetve más, hasonló stílusú temploméval nagyon árulkodó!

Ha tetszett, olvasd el az erdélyi protestáns templomokról szóló cikket is, a kettő összevetve különböző korokból nagyon érdekes képet fest a korai vallásszabadságról.

Ha nem maradnál le, csatlakozz hozzánk:

Facebook oldal:  Landolunk
Facebook csoport: Hurrá, landolunk!
Youtube: Landolunk
Instagram: monivoyage